Míg lassan 3 éve már a COVID pandemia uralja életünket, idén már hármas járvánnyal kell szembe néznünk: a koronavírus, az influenzavírus és az RSV egyszerre támad.

Amerikai gyermekgyógyászok azt tapasztalták, hogy a korábban„téli vírus”-ként ismert RSV-fertőzések száma váratlanul megemelkedett a nyáron.

A tudósok arra figyelmeztetik a megfáradt kormányokat és lakosságot, hogy készüljenek fel a COVID-19 újabb, immár harmadik télen felbukkanó hullámaira az északi féltekén.

Az iráni CinnaGen és az ausztrál Vaxine új oltóanyagának fázis III vizsgálati eredményei két hónapon belül rendelkezésre fognak állni – az új vakcina a Novavax készítményéhez hasonlít leginkább.

Számos kérdés kering a COVID-19 pandémiával összefüggésben, melyek közül az egyik leggyakoribb az, hogy mit hoz a jövő a Delta variánssal kapcsolatosan.

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) és a World Health Organization (WHO) új kritériumok alapján osztályozza a COVID-19-ért felelős SARS-CoV-2 vírusokat.

Az élő kórokozókat tartalmazó vakcinák éberebbé teszik a veleszületett im­munrendszert, így BCG-, kanyaró-mumpsz-rubeola- vagy orális poliovírus-vakcináció után csökkenhet a SARS-CoV-2-fertőzésre való fogékonyság vagy a kialakult betegség súlyossága.

Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a járvány első évének tapasz­talataiból, elsősorban a járvány első hullámában leginkább sújtott orszá­gokban (Kína egyes tartományai, Olaszország, Spanyolország, USA, Nagy- Britannia) lezajlott kutatások eredményei, egyéb friss kutatási eredmények, valamint egyes könnyen elérhető statisztikák alapján.

A következőkben néhány aktuális kérdésre próbálok meg válaszolni a mö­göttes adatok rövid ismertetésével. Remélem, hogy ez a rendhagyó kér­dezz-felelek emészthető módon segít a problémák tisztázásában, és a napi betegellátásban felmerülő gondok közepette sorvezetőként szolgálhat a gyulladásos bélbetegségek és a COVID-19 kapcsán.

A COVID-19 megbetegedések jellemzőinek folyamatos megfigyelése fontos eszköz a hosszabb távú járványügyi folyamatok megértésében és a védekezés kialakításában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egész­ségügyért Felelős Államtitkársága felügyeletével és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet közreműködésével 2020. március hónapban létrejött a COVID-19 surveillance rendszer, amelynek célja és rendeltetése az új koro­navírus által okozott és kórházi ellátást igénylő megbetegedések nyomon követése, az ellátási kapacitás igényekhez igazítása és további megalapo­zott járványügyi intézkedések tervezése. A közlemény a 2020. november 2-áig beérkezett adatokból eredő megállapításokat foglalja össze.